Haramia

1. r�sz

Az elhat�roz�s

A sz�l�i kertes h�zb�l m�r h�rom�ves l�nyunkkal panelbe k�lt�zt�nk - innent�l kezdve csaknem k�t �vtizedig nem volt cic�m. Sok�ig nagyon hi�nyzott, de miut�n fiunk is megsz�letett �s �n el�g hamar munk�ba �lltam mindk�t gyermek ut�n; a sokfel� apr�z�d�s, a t�bb ir�nyba val� megfelel�s ig�nye elterelte a figyelmemet a macskahi�nyomr�l.
Mivel fiam s�lyos allergi�s asztm�ss� v�lt eg�sz picikort�l kezdve - havonta k�t�tt�nk ki �gyeleten, k�rh�zban -, l�nyom pedig k�s�bb szint�n befullad�s lett, �gy gondolatban sem j�hetett el� ez a t�ma; am�gy is sokan voltunk egy k�tszob�s lak�sra ahhoz, hogy m�g cica is legyen vel�nk.
Viszont teltek az �vek; �r�m�kkel, gondokkal zs�foltan, mozgalmasan, rengeteg munk�val… s a gyerekek egyszer csak f�ln�ttek; �n elv�ltam, l�nyom kir�p�lt, fiamn�l �lland� gy�gyszerszed�s mellett viszonylag �lhet�v� csendesedett az allergia.
El�sz�r nimf�nk lett, � 6 �vig �lt vel�nk; s ebben az id�szakban volt aranyh�rcs�g�nk is – �gy letesztelhett�k fiam allergi�j�t tollra, sz�rre… azt lehet mondani, ugyanannyi t�nete volt vel�k �lve, mint n�lk�l�k. �gy azt�n sz�pen, lassan egyszer csak meg�rett bennem a gondolat: cic�t szeretn�k! Saj�t cic�t, aki kicsit laz�tan�, ment�lisan k�nnyebb� tehetn� napjaimat.
Nagyon sokat dolgoztam, sok �ven kereszt�l szinte h�tv�g�m sem volt. Elv�llaltam mindent, mert musz�j volt a fennmarad�sunk miatt, hiszen gyakorlatilag rajtam �llt a lak�sunk fenntart�sa �s a k�t gyerekkel val� meg�lhet�s. �gy gondoltam, j�r nekem egy cica, „akit” szerethetek, kiszolg�lhatok �s �n is szeretetet kaphatok t�le. Fiammal is megbesz�ltem, nagyon pozit�van �llt a dologhoz.
Azt is elhat�roztam, hogy ha m�r ezt kigondoltam, akkor legyen olyan, amilyet �n szeretn�k. T�j�koz�dgattam - internetem m�g nem igaz�n volt, teh�t �js�gokb�l, hirdet�sekb�l – karthauzi, oroszk�k, brit cic�k fel� kacsintgattam, de az �rukat figyelembe v�ve �gy d�nt�ttem: nagyon megfelel nekem egy cirmos h�zicica is…
Nem hinn� senki el: majdnem m�sf�l �vig kerestem! Felt�n�en kev�s volt a cicak�n�lat, igaz�ndib�l nem is tudom, mi�rt alakult ez akkor �gy. Felh�vtam az Apr�ban, napilapokban megjelentetett sz�mokat, ahol cic�kat k�n�ltak: „m�r elvitt�k!” - volt a v�lasz.
Egy koll�gan�m jelezte: any�s��kn�l cica�ld�s fog bek�vetkezni, p�r h�t �s megsz�letnek. De nekem cirmos kellene, mondtam – koll�gan�m jelezte, hogy eddig m�g nem volt olyan alma ennek a macsk�nak, amiben ne lett volna cirmos, nagy az es�ly, hogy most is �gy lesz, hisz’ � maga, az anyacica is az…
V�rva v�rtam a sz�l�st, hiszen, ha j�l belegondolunk, onnant�l sz�m�tva is vagy 2-2,5 h�nap, m�g elhozhatom a cic�t, mivel addig szopnia kell. Mikor megt�rt�nt az esem�ny, koll�gan�m bocs�natk�r�, sajn�lkoz� mosollyal jelentette: „jaj, bocs, ne haragudj m�r; k�pzeld el, most el�sz�r, hogy nem sz�letett egy cirmos sem, csak k�t fekete cica”, a feket�ket meg most el�re el�g�rt�k…
Na j�, mindegy, h�t ha m�r eddig v�rtam, v�rok �n tov�bb is; egyszer�en nem igaz, hogy egyetlen cirmos cica sincs, aki r�m v�rna – de persze nyilv�n nem hajkur�sztam �n az�rt �jjel-nappal, m�s gondja-baja is volt az embernek, ami �letbev�g�bb �s fontosabb – csak ez sz�momra egy igen l�nyeges k�v�ns�gg� v�lt �gy mell�kesen… (Az�ta annyiszor l�ttam ak�r utc�n is l�that�lag kitett vagy elk�borolt cirmos kiscic�kat – akkor meg, ahogy mondom, sehol semmi…)
M�r t�bb mint egy �ve �rdekl�dgettem cicalehet�s�gek ir�nt, mikor egy �j koll�gan� �rkezett hozz�nk, aki mell�m ker�lt. Egy h�napig alig besz�lt�nk k�sz�n�sen k�v�l, mert b�r szimpatikusak voltunk egym�snak - mint ut�lag k�lcs�n�sen bevallottuk -, de valahogy mindketten abba az embert�pusba tartozunk, akik annyira z�rk�zottak, hogy csak akkor k�pesek megny�lni, ha a m�sik f�l kezdem�nyezi az �rdekl�d�st... a t�bbiek h�tunk m�g�tt pusmogtak �s vigyorogtak, hogy ezek eg�sz nap ott �lnek egym�s mellett �s egy sz�t sem sz�lnak egym�shoz a k�telez�k�n k�v�l…
M�gnem egyszer megt�rt a j�g: Rita odaj�tt hozz�m a buszmeg�ll�ban, �s megk�rdezte alig hallhat� halk hangj�n, hogy nem szeretn�k-e kiscic�t, mert a sz�lein�l – �pp �prilis elsej�n, mikor m�skor? - megsz�lt egy terhesen nemr�g befogadott gy�ny�r�, lompos fark�, s�r�nyes fekete anyacica…
R�haraptam azonnal:
- Milyenek a cic�k?
- K�t fekete �s k�t… iz�, cirmosnak l�tsz�… - habozott Rita.
Akkor csak a cirmosra koncentr�ltam, k�s�bb r�j�ttem, mi�rt volt az „iz�”. Rejt�zk�d� cirmokr�l van sz� ugyanis. Alapj�ban v�ve barkasz�n� – hamusz�n�? - a macskusz, de a l�bai, mellkasa �s az arca j�l l�that�an cirmos, az M bet� is ott rajzol�dik a homlok�n, a test�n viszont rejt�zk�d� s�r�, keskeny s�vok sorj�znak, emiatt olyan, mintha a teste egysz�n� lenne. Sz�rke cica… k�k cica… hamvas cica… ez�st cica – szoktam a gondolatot.
A k�vetkez� p�r h�nap azzal telt el, hogy sz�pen, lassan beszereztem mindent, ami a cic�nak kell. Nevets�ges, de els�nek r�gt�n egy 5 kg-os alommal �ll�tottam haza… azt�n j�ttek sorban: alomt�lca, kapar�fa, ed�nyk�k, j�t�kok, hordoz�.
A k�t fekete testv�rt elaj�nd�kozt�k Rita sz�lei, a k�t „cirmost” pedig k�t �s f�l h�naposan Rita elhozta mag�hoz a panellak�s�ba, hogy szokj�k meg a kertes h�z kamr�j�hoz k�pest �j helyet. Azt mondta, hogy ha nekem nem kellett volna a cica, megtartotta volna mindkett�t, ha nem siker�l megb�zhat� gazdit tal�lnia. �gy �rezte, neki el�g lenne egy cica minden szempontb�l, �gy meg f�leg, hogy tudja: a m�sik j� helyre ker�l, j� gazdija lesz �s szeretni fogj�k –nyugodt l�lekkel v�lik meg t�le. B�szke voltam erre a bizalomra…
Elrendeltetett.
�gy besz�lt�k meg, hogy p�r h�tig m�g legyen ott vele mindk�t cica, testv�rekk�nt m�giscsak k�nnyebb megszokni a v�ltoz�st. El�g �jdons�g lesz az elhozand� cic�nak az, ha majd egyed�l kell megszoknia egy m�sik lak�st; ez �gy egy kis �tmenet volt…
Lassan tudatosult bennem, hogy t�nyleg macsk�m lesz… �s kicsit f�lve, agg�dva, de izgatott �r�mmel v�rtam a napot…