Novemberi emlékezés
2015. 11. hóban íródott
Megj.: A Barátok Verslista novemberi belső irodalmi pályázata volt.
Vers vagy próza, melyekben szerepel a dal és temető szó.
Novemberi emlékezés
Tömegek járják az aranyló utakat,
pazar levélszőnyeg sző rájuk színeket...
Hűvössel érkezik a novemberi fény,
szelíden simogatja a sírköveket.
Itt, a temetőben mindig megrendül a lélek,
mi velem érkezett, csak az emlékezés,
ahogy egyik sírtól a másikig térek,
mintha nem e földön járnék, s kevés,
mit magamban a jelenből idehoztam volna.
Újraélem a közös múltat ővelük,
kik már túlvannak minden fájdalmon, s vajon
hol vannak, mit érezhet most lelkük?
Látják-e bárhonnan, hogy hozzájuk jöttem,
gyertyáim fénye eljut-e hozzájuk?
Amit érzek, az szomorkás melankólia,
ám egyben békével tölt el nyugalmuk.
Rokonok, barátok, kedves ismerősök,
apám és nagymamám, keresztanyám hangja
úgy szólal meg bennem, oly elevenen,
mint megannyi dal gyönyörű dallama.
|