Az a gy bet�...

Gy�ny�r� volt a k�z�r�sod.
A gy bet� k�l�n�sen, az�ta sem,
soha senkin�l nem l�tott.
Eml�kszem, csak n�ztem �s kedvtelve
k�stolgattam, �zlelgettem,
ahogy bet�id, mint patak hull�mai,
fodroz�dnak, kapcsol�dnak...
vizu�lisan �rz�keltem az
�leter�s ind�k, folyond�rok,
k�dexbe ill� kacsok egy�rtelm�,
logikus �s eszt�tikus �rad�s�t.
Az ember �gy �rezte, aki k�zzel
e sorokat �rja, egyszer�en �lvezi is
az �r�st mag�t.
A nagy B... a nagy Z,
�s mindenekel�tt a gy bet�...
maga volt a k�z�r�s csod�ja.
Hat�rozott, s m�gis oly finom mesterm�.

Eml�kszem, ut�noztam is,
gyakoroltam s azt�n, amikor m�r
bet�idet nem l�thattam,
a gy bet�id m�g sok�ig haszn�ltam.
Persze az eredetihez nem m�rhet�,
�s m�gis, m�r h�ny �vtizeden
kereszt�l elk�s�rt, mint egy kis r�sz bel�led -
a k�zzel �rt gy bet�...