N�gy �v eml�k�re - neked

N�gy �v telt el, s mi m�g
mindig borzongva eml�kez�nk
a kezdetekre,
amikor m�g �sszel fel nem fogtuk,
ak�r tagadhattuk volna, hisz nem �rtett�k,
mi ez �s mi v�gre...

Csak valami megfejthetetlen,
gy�ng�den er�s �szt�nnel kerest�k
a m�sikat magunkban,
mert nem akartuk, hogy �let�nk
elm�ljon csak �gy, a m�sik n�lk�l, m�shol vagy
az �gi csillagokban...

�s volt kishit�s�g, b�tortalans�g,
b�r �rezt�k sokszor, annyira sokf�le
dolog, mi �sszev�g,
meg azt is, hogy a m�sik sz�munkra
m�gsem magunk ism�tl�d�se,
hanem egy �j vil�g,

mely remeg� l�lekkel keresi t�rslelk�t
vagy lelki t�rs�t... rejtett titkait felfedezni,
perceiben �lni,
mennyire kellett a sz�v m�lyen el�sott
var�zsl�dik�j�b�l a bizalom kincseit
el�var�zsolni...

S v�gre hitt�nk, hinni mert�nk,
r�g els�rt k�nnyeinkb�l k�z�sen �p�tett�nk
mes�s �vegpalot�t...
L�sd, kedves, az�ta is �p az �vegv�r,
ott �rizz�k a n�gy �v minden t�nd�kl� mosoly�t,
csillag-pillanat�t.