Sokadj�ra feln�tt lettem

Ma van h�rom �ve.
A tompa reccsen�s
ma is f�lemben �l,
meg az �rz�s felt�p�szkodva,
ahogy ny�ltam zsebembe,
�s karom csak l�gott v�llt�l,
kiss� lentebb, mint k�ne,
mintha �g� c�rnasz�lon lenne
felf�ggesztve...
Nem engedelmeskedett
s nem uralkodhattam felette.
Mint egy l�ktet�, idegen
valami, melyt�l �gysem
lehet szabadulni, de n�lk�le
norm�lisan �lni sem.
Balommal tartva jobbomat,
l�bon vittem "�t" k�rh�zba,
egy eg�sz napig ide-oda
k�ld�zgetve, szaladg�lva,
csavarva �s helyrer�ntva,
kar�csonyomat hamv�ba fojtva,
h�napjaimat - sorsomat
a g�zsba k�t�s �ltal
alapjaiban megv�ltoztatva.
Tanultam t�bb t�relmet, al�zatot,
meg�lni �s b�rni f�jdalmat,
�t�lni keservet �s kiszolg�ltatotts�got.
Egy h�nap g�zsba tekert l�t alatt,
majd a napi gy�gytorn�k �s
kezel�sek �ltal mint b�z� ember,
megismertem egy m�s vil�got.
�ltem szeg�nys�get, s�ket csendet,
mag�nyt �s elveszetts�get.
Sz�rny� volt. M�gis, ha visszagondolok,
nem csup�n a nyomaszt� gondolatok
uralt�k a tehetetlens�get,
nem csak a m�l� napok
oldatt�k meg velem a lehetetlent,
hanem m�r feln�ttk�nt is gyermeklelkem
eltemetett forr� k�nnyeivel
- sokadj�ra is feln�tt lettem.