Mi az, hogy j�v�?

M�g meg nem t�rt�nik, erre nem gondolunk,
milyen szembes�lni azzal, hogy nem kell�nk.
A s�t�t �rz�sekr�l nem lehet fogalmunk,
m�g biztons�gban tessz�k, amit tesz�nk.
Sajn�lkozunk, ha m�ssal megt�rt�nik,
szomor�ak vagyunk, vele egy�tt�rz�nk,
�s magunkban m�lyen szinte restellj�k,
hogy �hatatlanul megk�nnyebb�l�nk...
"N�la h�tha m�gis volt valami indok, hiszen
a komor trag�dia nem vel�nk esett meg",
torokszor�t� k�nnyeinket nyelj�k, mikor
csendben elpakol, b�cs�zik, s tov�bb megy.
Azt hissz�k, mindez csak m�ssal t�rt�nhet,
b�r tudatunknak m�lye rejti az igazat,
�m nem akarunk f�lni, rettegni att�l, hogy
ugyan�gy r�nk is v�rhat e pillanat...

�s most rajtam a sor. Ballag a v�n di�k,
neh�z m�g hordozni a kudarc t�ls�ly�t.
A j�v� t�m�r rejt�ly, �s mindny�jan tudjuk,
�n sem teszem szebb� a lemez B oldal�t.