Krzis
Krzis
Hromves voltl, mikor
lethallharcot vvott rted
az ser s a Teremt…
Eszmletlen s meztelen, apr
testedre rnyitva a tli ablak,
llegeztetgp s infzi
tartott letben, s csak vegen t
tvolrl lthattalak…
Levegrt kzdtt cspp kis lnyed,
s n semmit sem tehettem rted…
Azt az rzst, mikor - rtelmemig
messzirl eljutva a hangok -
mondta a kezelorvosod:
- Asszonyom, ha megrjk a reggelt,
taln bizakodhatunk…
- hogyan rtethetnm meg brkivel?
Hisz a szavak semmit nem adnak t…
aki nem lt t mg olyan jszakt,
hogy a hajnal finak letet
jelent-e vagy hallt,
soha, soha nem rtheti meg,
hogy egyetlen perc is milyen
irgalmatlanul vgtelen lehet.
|