Lzas lidrclom
Lzas lidrclom
Az j egyetlen mlystt kt,
egy verem, melybe fejjel elre
zuhantam, s rnykok lelnek
a nyirkos mlyben, kigve s flve
keresem a fnyt, valami mst, a kiutat,
de csak zavaros vzben agonizlok.
Nylks hnrok gzsoljk lbamat,
s az gszeleten, mit messze fnt ltok,
vszjsl, remnytelen, komor fellegek.
Csszs kveken bnn ingadozva
ktes biztosat, egyenslyt keresek,
kapaszkodom vrben s izzadva.
Mirt e lzas lidrclom, vagy valaki ms
lmban vagyok most n a fszerepl?
Mirt ez rlet - j szolga voltam -,
mirt rikcsol flsikettn a kerepl?
Nyugalom s bke, igazsg legyen!
Mirt hagyott el biztonsg s remny?
Mit keresek n itt, ezen a helyen?
Valahol kell, hogy legyen mg nmi fny!
Ha mgsincs, , istenem, tertsd rm
jselyem lepled, kldj rm mly lmot,
hogy fel mr ne kelljen bredjem,
n nem, nem akarom gy ezt a vilgot!
Vagy sznj meg, ajndkozz csak egy
kicsit jobb s tisztbb, biztosabb letet,
hogy ne legyek ennyire kiborult nyomorult,
rezhessem jra: emberknt ltezem.
|