|
Ksbb
Ksbb
Ahogy rm nztl,
ahogy visszanztem,
csak hallgattunk -
s olyan egyszer volt minden.
Szemedben lttam
egy lehetsges mltat,
mit jralmodtunk
lnk-elevenen,
csend volt s rtettk:
az lmokat ne hagyjuk
felbontatlan jra elveszni!
Mr mrlegeltnk
hagyomnyt, hsget -
mi mr nem fogunk
vilgot vltani.
Magyarzkodst
egyiknk sem vrt,
s nem lepdtem meg, hogy
karod szorosan lelt t,
s azon sem, hogy
- oly termszetesen -
veled maradtam
egsz dlutn.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
