Halvnykk szvdobbans
Halvnykk szvdobbans
Tvolbl dobbant a szved,
mit megreztem,
s nekem kldtt ajndkod
fltn tveszem.
rzem pilleknny gondolatod,
mint nem vrt csoda, itt elttem
ragyog gondoskodsod,
mit lmodtl nekem.
Hogy ssze ne trjn a hossz ton,
becsomagoltad csillagokkal, dszekkel,
des, illatos stemnyekkel
hintett szalvtkkal,
szveddel, lelkeddel,
halk, szerelmes suttogssal…
nnepi fnybe ltztt
lelkedet gy fogadom,
mint halvnykk lmot
hfehr virgszirmokkal ktve,
mit magam eltt ltok –
s majd az nnep estjn
ajndkod gyertyjt
kpzeletben meggyjtom,
s ersen gondolva rd
csak halkan suttogom:
ksznm, hogy vagy,
s hogy rm talltl.
|