J�niusi d�lut�n

Meleg korany�r, k�s� d�lut�n...
a nap f�nyp�szm�i aranyny�lk�nt
t�rnek utat a t�parti erd�ben
a hatalmas lombkoron�kon �t.
A l�tv�ny m�r-m�r �sterm�szeti,
b�r itt-ott a civiliz�ci� nyomai
tomp�tj�k az idill hat�s�t...
Hangos mad�rkoncert fonja �t
a sz�vek bennrekedt szav�t,
�gy t�nik, k�t j�bar�t
a mad�rdal s a sz�vdobog�s -
csak a term�szet neszez,
m�g kezed kezemre tal�l...
Fa�gak k�zt cikkan� barnas�g,
kecses kis m�kus r�ppenve futkos,
szemben�zve vel�nk, meg-meg�ll...
percekig csendben b�muljuk a csod�t,
s egyszer csak elt�nik az �ri�s
lombok k�zt, m�k�s fark�val integet -
�gy aj�nd�kozza meg a term�szet
a sz�ps�gre szomjas sz�veket -,
vele groteszk ellent�tben csap le
egyre s�r�bben �s f�jdalmasabban
a ki�hezett sz�nyogsereg...
egy darabig k�zd�nk vel�k,
majd feladva a romantik�t s vele
az erdei s�t�t, indulni k�sz�l�nk.
De m�g kapunk a term�szett�l n�h�ny
feledhetetlen pillanatot:
l�thatjuk az �pp lenyugodni k�sz�l�
hatalmas, v�r�s napkorongot,
amint narancs-v�r�ses pal�stj�t
sz�tter�ti a l�t�hat�r f�l�tt,
a b�ke �s nyugalom �rz�s�t kelti
benn�nk - s ember �s term�szet k�z�tt.