Kihuny az utols�

Lid�rc�lom, �rtetlen n�ma
s�t�ts�g.
Hideg szelek, n�ma k�vek,
v�gtelens�g.
Magam vagyok zil�lt k�ts�gek k�z� gy�rve,
hi�ba kutatok t�l�l�st, �rt�st rem�lve,
nem l�t senki,
minden idegen,
s t�vol, mint az �g.

Biztos pont nem l�tezik,
ingatag a vil�g.
Egy l�lek sem k�zel�t, kihuny
az utols� l�ng.
Szememb�l elhal a dioptria, vakon k�zd�k
val�s �s v�lt �rnyak ellen, k�pzelt szem�ld�k
h�z�dik �ssze,
s m�r olyan vagyok, mint
kisz�radt f�n az �g.