Nap és Hold
Nap és Hold
Nap, ha nem fénylesz,
kedvesem lelke lesz,
mely felmelegít…
Hold, ha nem szórod
ezüstös csillagod,
lesz, ki elandalít.
Holdfény, ha beszélnél,
te már mesélhetnél,
mennyire kell nekem…
Karjába simulnék,
érte bármi lennék,
hogy megszelídítsem.
|
|