Egy év múltán

Ha eszembe jutsz, már nem égek el,

arcod már más álmokban szerepel.

Remete-időm kőfalat húzott fel

kifacsart, deres

             szívem köré.

Nem bánthatsz nagyon, s ha mégis, hát hagyom.

Ha magadhoz hívsz s én erőtlen vagyok,

magamból derűsen adom, amit tudok.

S csendben elrejtőzöm

             köveim mögé.