Nyakon ragadnám

Nyakon ragadnám

a Holnapot,

ha úgy látnám,

csupa jó dolgot hoz.

Dédelgetném,

tenyeremen hordoznám,

mesélnék neki

ezeregy éjen át,

s elfelejtené,

hogy ideje rég lejárt…

Nem gyűrődhetne

tovább az arcunk,

örülhetnénk és

folyton csak nevetnénk,

jól meglenne

nélkülünk is harcunk,

tanyát verne nálunk

örök lelki békénk.