Csókold emlékké

Messze vagy tőlem, s tőled - egyértelmű –

távol vagyok én,

ha a szomszédban lennél, akkor sem hiszem,

hogy velem lehetnél.

Mit mondhatnék, kedves,

tudod, ez az élet

már biztos, hogy nem nekünk tervez

közös holnapot.

Ne nézd hát a jövőt,

inkább a jelenben

szeresd a nekünk szánt perceket,

s csókold emlékké

a közös tegnapot.

Most helyetted itt van nekem

a decemberi eső.

Felettem a zordon felhő

biztosan elintézi,

hogy nekem mégse kelljen

egyedül hazamenni…

Jöjj, eső, legalább te maradj velem,

ernyőmön pergésed jól elfér…

ha már kedvesem nem lehet mellettem,

legyen, ki hazakísér.