Lootah emlékére
(A fotó valószínűleg Sz. Andrea - tenyésztője - fotója.)
Lootah emlékére
Kis vörös cica, egyéves most lennél,
nagyon sokat adtál, mielőtt elmentél.
Igazság nincs…
Pár hónap volt élted, mégis annyi szépet
kaptak tőled sokan. Teljes cicaélet…
Emléked kincs.
Csepp rózsaszín párduc, hogy akartál élni!
Betegség, gyógyulás, hálatánc és hinni,
hogy van remény.
Egy verseny, hol győztél, majd gazdira leltél,
s egy verseny az életért, mit most nem te nyertél.
Szívünkben
örökké élsz.
Megjegyzés: A megértéshez: Lootah (indián név) egy volt barátom maine coon cicája volt. Párhetes korában súlyos betegség érte, hajszál híján elment - egy egész közösség drukkolt érte éjjel-nappal, míg inkubátorban volt élet-halál között. Csodával határos, hogy felépült és még köztünk lehetett féléves koráig. Egyik macskás találkozónkon indián-hálatáncot is jártunk a gyógyulása örömére… 5 hónapos korában kiállításon jelentős díjat nyert, majd gazdája magával vihette az addig tenyésztőnél élő cicát. Rengeteg szeretetet kapott és adott a kis ˝rózsaszín párduc˝-nak nevezett vörös cica, csodálatos, szeretetteljes kis lény - azonban 1 hónap múlva újra kezdődött az ádáz küzdelem a betegséggel; remények és imák, küzdelmek - de ekkor már nem volt menekvés…
|