Neh�z a cicasors!

Esti pihen�, olvasgatok,
n�zem szunnyad� macsk�m.
Hamvassz�rke kaka�scsiga
g�mb�ly�dik a p�rn�n.
�lm�ban n�ha rezzen a bajsza,
apr�kat mozdul barka-tappancsa…

V�gigsim�tom. Feln�z – „na mi van m�r?”
– m�ltatlankod� borosty�n tekintet mered r�m.
Sim�tom �jra, s �s�tva nyavintja:
„Itt m�r nem lesz alv�s!”
Felt�p�szkodik, �rz�keltetve,
�lm�t biz’ megzavart�k!

Mosd�sa kom�tos, neh�z a cicasors!
Barkamancsait el�reny�jtja,
cicafenek�t az �gbe tolja,
a kaka�scsiga-�llapot
imm�r a m�lt gondja.

Fekv�t�masz k�vetkezik,
h�tra m�terhosszt kiny�lik,
cirmos teste belereszket
a ny�jt�z�s �r�m�be.
J��z�t �s�t, majd’ elnyel,
hisz k�retlen simogat�s keltette fel.

Mindeme neh�z testgyakorlat ut�n
M�lt�s�gteljes szobor-p�z duk�l.
C�vekk�nt �l, b�szk�n, kecsesen,
fej�ben komoly gondok �lednek fel:
„J�tsszak-e vagy egyek, net�n alomra menjek?”
Monument�lis m�rt�k� a probl�ma, emberek!

Felpattan, ugr�s, ir�ny a p�rk�nyra,
s cicaf�l�nnyel n�z ki a vil�gra.