1. r�sz

Eg�sz gyerekkoromat v�gigk�s�rte az �rz�s, mennyire szerettem volna macsk�t. S b�r kertes h�zban laktunk, sim�n elf�rt volna kutya, macska - mint ahogy k�s�bb el is f�rt... - ap�m kijelentette, hogy nem. Mert hogy lak�sba nem val� �llat. Azt � is l�tta lelki szemeivel maga el�tt, hogy hi�ba lenne a fogadalom, hogy az illet� j�sz�g "nem j�hetne be a h�zba", az �gysem lenne n�lunk megval�s�that�...
�gy maradtak nekem mindig csak a szomsz�dok macsk�i... valamint a gyerekkori, falun t�lt�tt nyaraimon a nagysz�leim v�r�s cic�ja, Zina. V�g�l is nem panaszkodtam, hisz �vente k�t �s f�l h�napig volt cic�m, de az�rt s�hajtoztam egy saj�t macska ut�n...
M�r nyolcadikos voltam, mikor iskol�b�l hazafel� menet, a mi utc�nkban, egyszerre csak megl�ttam... �t! Pont olyan volt, amilyet mindig is elk�pzeltem magamnak. Kis s�ld� macska, f�nyes, fekete bund�val, citroms�rga szemekkel �lt egy ker�t�soszlopon, �s n�zett a vil�gba... T�l�nk k�t h�zzal od�bb, csak �pp a m�sik oldalon. Term�szetesen lel�ktem a t�sk�t, �s elkezdtem simogatni. Hagyta, szel�d volt. Sz�vem szapor�n vert, mikor a cica elkezdett dorombolni... egyszer�en k�ptelen voltam otthagyni, a cica sem mozdult a ker�t�soszlopr�l.
- Nem kell nektek ez a cica, Magdik�m? Itt �lt eg�sz nap! - sz�lt a h�zb�l kil�pve Bana n�ni.
- H�t nem a n�ni�k�?
- Nem h�t! Mondom, itt �l, eg�sz nap. M�g enni se j�tt le, hi�ba h�vtuk...
- Tess�k v�rni, hazaszaladok, megk�rdezem... - ny�gtem l�lekszakadva, az izgalomt�l m�g a t�sk�mat is kibor�tva.
Gondoltam: "most vagy soha!" Sz�leim dolgoztak, csak nagymam�m volt otthon. Egyszuszra hadartam el mindent, k�zben k�rtem, k�ny�r�gtem, rim�nkodtam. Nagyany�m hallgatott, cs�v�lva a fej�t... majd �gy sz�lt:
- De h�t tudod, hogy ap�d...
R�m n�zett, s nem tudom, mit l�thatott, mert �gy folytatta:
- J�l van, hozzad. Megn�zem, azt�n majd eld�ntj�k.
Akkor m�r picit nyeregben �reztem magam... ha ez a cica egyszer itt lesz, innen �n ki nem engedem!
Szaladtam a ker�t�shez, kiab�lva:
- Bana n�niiii! Elhozhatom! - Azt a lehet�s�get meg sem eml�tettem, hogy "csak megn�zni" vihetem el...
A cica m�g mindig ugyan�gy �lt, mint egy apr�, m�gis m�lt�s�gos oszlopd�sz. Nem ugrott le, nem szaladt el, pedig idegen vagyok, zajjal vagyok... mi�rt nem? Mi�rt hagyja mag�t simogatni, hogy lehet az, hogy megfoghatom? M�g ilyen cic�t nem l�ttam... Megfogtam, leemeltem, magamhoz szor�tottam. Annyira, de annyira boldog voltam!
Nagyany�m �lbe vette, le�lt vele az udvari l�c�ra. Megn�zte a szem�t, f�l�t, valahogy m�g a sz�j�ba is ben�zett... felemelte a fark�t, gondolom, konstat�lta, fi�-e vagy l�ny. L�ny volt...
- H�t, jobb lett volna, ha fi�... - mondta sz�razon, mosolytalanul nagyany�m, id�nk�nt m�g mindig cs�v�lgatva a fej�t. Bennem az �t� is meg�llt: "de h�t csak nem az�rt nem lesz cic�m, mert l�ny?" - Mit sz�l majd ap�d?
Ebben a k�rd�sben a v�lasz is benne volt... ezek szerint lesz cic�m! �s ap�mat majd megpuh�tjuk... tal�n.
Nagyany�m kezembe adta a cic�t, �s bement a konyh�ba. Bel�lr�l kinyitotta az ablakot �s sz�lt nekem, hogy rakjam az ablakp�rk�nyra a macsk�t... persze ezt �n nem �rtettem, de nagyany�m ezzel nem foglalkozott - �gy kell, �s k�sz. Odaraktam a cic�t, � meg beugrott a konyh�ba... ezzel el volt int�zve. Mint k�s�bb megtudtam, ez egy n�pi szok�s - babona? - volt a r�gi �regek k�zt, hogy a h�zhoz hozott, h�zhoz ker�lt macska akkor lesz j� (eger�sz�) macska, ha ablakon �t engedj�k be a lak�sba.
Nagyany�m meleg�tett neki egy kis tejet. Kis k�ly�kp�rducomat mell�raktam, megszagl�szta, majd lefetyelni kezdett, �n meg megdics��lten n�ztem. Olyan form�s volt, olyan sz�p, �s hihetetlen, mennyire egyb�l otthon volt! Nem b�rtam t�le elszakadni. Igazi, saj�t cic�m van! Nekem! �n vagyok a vil�gon a leggazdagabb - ilyen �rz�sekkel telt csordultig a lelkem.
Ugyanakkor �reztem, hogy h�travan m�g egy �tk�zet. Nagyany�m is felt�n�en sz�tlan volt... de az�rt be�ll�tott a sarokba egy homokkal f�lig megrakott, r�gi tepsit, almosnak.
El�sz�r any�m j�tt haza.
- Te j� isten... mit sz�l majd ap�d? Mit adunk neki most enni? - d�nny�g�tt, de megmelegedett a sz�vem, ahogy elkezdte simogatni Mircit. Mert addigra m�r nevet adtam neki... Mirci megszagolt minden kezet, amely hozz��rt. �gy tett �cs�mmel is, aki valamilyen szakk�rr�l j�tt �ppen haza. Sz�jt�tva n�zte a cic�t, majd zsineget k�t�tt egy pap�rdarabra �s h�zg�lni kezdte el�tte. Mirci vette a lapot, s egy f�l �r�nyi akt�v j�t�k ut�n kid�lt a folyamatos mozg�sban alaposan megf�radt kiscica. A s�mlin aludt el, nem l�tott, nem hallott... �lm�ban picit n�ha megrezzentek tappancsai, f�le, bajsza... �gy gy�ny�rk�dtem benne.
Ap�m vid�ken dolgozott, vonattal j�rt nap mint nap, �gy � �rt haza a legk�s�bb. Fizikai munk�t v�gzett, �j h�zakba vezette be a villanyt megyeszerte. Meglehet�sen elf�radva �rt mindig haza, de nem volt jellemz� r�, hogy rosszkedvet is hozzon mag�val. Szeretett nagyon benn�nket, de az elveit ritk�n adta fel, eddig tal�n soha.
- H�t ez meg micsoda? - k�rdezte, �s meg�llt a s�mli el�tt. Meg�llt vele a l�legzet is, �s olyan csend lett, hogy szinte hangja volt... Nyolc szemp�r meredt r�, �s v�rtuk a v�g�t�letet.
- Megmondtam, hogy nem lehet a h�zban macska, nem? - n�zett k�rbe az arcokon. Nagyany�m engesztel�, any�m "egyet�rt�-de-minket-v�d�", �cs�m k�rd�en csod�lkoz� arckifejez�s�n egyenk�nt meg�llapodott a tekintete. Majd r�m n�zett:
- Ugye, te volt�l?
Lehajtott fejjel, �g� arccal v�rtam a szid�st, mik�zben hevesen dobog� sz�vvel n�ztem a s�mlit s a rajta �desdeden, nyugodtan alv� pici kis j�sz�got.
- Igen... - suttogtam. - De apu... elmes�lem... ez a cica ott �lt eg�sz nap a ker�t�sen... nem j�tt le senkinek... � engem v�rt... egyb�l engedte, hogy simogassam �s hazahozzam... �s k�l�nben sem k�rek semmit majd sz�let�snapomra sem, meg kar�csonyra sem, meg soha semmi m�st... csak ezt a cic�t... ez mindent p�tol... �s...
M�g folytattam volna, de k�zben Mirci fel�bredt. Teljes hossz�ban - ami az�rt nem volt t�l sok - oldal�ra d�lve hatalmasat �s�tott, majd hanyatt fordult, �gy n�zett fel s�rga holdszemeivel a k�r�l�tte �sszegy�lt embert�megre. Egy�ltal�n nem zavartatta mag�t. Fel�lt a s�mlin �s apr� mancs�val mosakodni kezdett. �gy �lt ott, mint egy kis Kacor kir�ly.
Ap�m arc�n mosoly futott �t. Nem sz�lt, csak egyik hatalmas kez�t a fejemre, a m�sikat pedig Mirci orra el� tette, majd simogatni kezdte... azt hiszem, ekkor s�rtam �letemben el�sz�r h�l�val teli, megk�nnyebb�lt �r�mt�l.