Mi az, hogy jövő?
Mi az, hogy jövő?
Míg meg nem történik, erre nem gondolunk,
milyen szembesülni azzal, hogy nem kellünk.
A sötét érzésekről nem lehet fogalmunk,
míg biztonságban tesszük, amit teszünk.
Sajnálkozunk, ha mással megtörténik,
szomorúak vagyunk, vele együttérzünk,
és magunkban mélyen szinte restelljük,
hogy óhatatlanul megkönnyebbülünk...
"Nála hátha mégis volt valami indok, hiszen
a komor tragédia nem velünk esett meg",
torokszorító könnyeinket nyeljük, mikor
csendben elpakol, búcsúzik, s tovább megy.
Azt hisszük, mindez csak mással történhet,
bár tudatunknak mélye rejti az igazat,
ám nem akarunk félni, rettegni attól, hogy
ugyanúgy ránk is várhat e pillanat...
És most rajtam a sor. Ballag a vén diák,
nehéz még hordozni a kudarc túlsúlyát.
A jövő tömör rejtély, és mindnyájan tudjuk,
én sem teszem szebbé a lemez B oldalát.
|