Tavirózsák
Tavirózsák
Halvány rózsaszín tavirózsák
képe sodorja távol a mát,
lágy-selymesen takarják
a Nagyerdő kis tavát.
Azt érzem, olyan jó lenne
magamhoz ölelni egy fát!
Lennék bár máshol, de ennyi,
mi most jut nekem, a göcsörtös
törzsű füzek adnak jótékony leplet,
s nemcsak a tikkasztó napsugár,
de a jövő sötét árnyai is
messzire szöknek.
A szépség fogságában feledem
a holnap kevésbé tavirózsás,
fémesen baljós ígéretét,
s a pillanat felszabadult örömében
szeretettel megölelem
a mesebeli fűzfa törzsét.
|