Kobold vagy

Kobold vagy, mert nyomon követsz,
titkos vágyaim fürkészgeted,
eltűnsz, ha csillagot rejtegetsz,
legyen örömöm fékezhetetlenebb.

Ha megtetszik a hold, elillansz,
jössz-mész, megszerzed és hallgatsz,
s egyszer csak - hadd legyek boldogabb -,
huncutul kezembe nyomod a holdat.

Ha riasztó árnyak rideg súlya nyom,
ott teremsz, hogy simítsd homlokom,
ha könnyezem és vigasztalnod kell,
másnapra már felejthetem el.

Felcibálsz, dorgálsz és egyben támasz vagy,
lelket lehelsz belém és biztató erőt adsz,
ha vergődök alázva a rossz jelenemben,
sikálod a Napot, hogy szemem fényesedjen.