|
Anyám 85 éves
Anyám 85 éves
Szemed íriszében rég ott ül az idő,
megéltél annyi mindent, hogy már számon kérned
sem lenne kitől és nyilvántartanod sem lehet...
Még ha én sorolom megélt léted perceit,
sem emlékszel felére sem már,
holott negyed századnyi előnyöd van...
Hogy lehet, hogy percek, órák, évek,
évtizedek, és minden - csak úgy elrohan?
Oly tisztán emlékszem, s minden csak
most volt - fiatal voltál, erős és széppé
varázsolt a mindig túl jó lelked,
akkor is adtál, mindig, mindent, jó szót,
kedvességet, ha nem is érdemelhettük meg...
Hányszor hagytad magad kihasználni,
hányszor vették jóságod magától értetődőnek,
hányszor kértek, ha soha nem is adtak,
te szelíd, beletörődő voltál akkor is, ha
veled igazságtalan mód csak kiabáltak...
Pedig nálad,
a kötényedben a legszárazabb gallyak
is rendre vérvörös rózsává változtak.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
