Rád gondolok
Rád gondolok
Egyszerű asztalterítőmet csipkés-hímzetté varázsolja a gondolat, ha este fáradtan magam elé nézek, csendben üldögélek, és rád gondolok, kedves.
Emberi jóságod fénye a közönyt eltörli, belesöpri a régmúltba, ha idevarázsolom gyöngéd-mókás hangod, érző, szelíd lényed, hisz rád gondolok, kedves.
Mélybársony szemeid lángja érzés-sugaraid felém ontja, és érezlek, már nem vagyok egyedül és összeköt minket közös hullámhosszunk, mert rád gondolok, kedves. |
|